Nyaralni jó. Az első napokban még kérdezgetjük egymástól, hogy mit hagytunk otthon. Egy-egy hiánynál összehúzzuk a szemünket, kicsit megfeszül a gyomor, anyázunk, aztán új gondolat csúszik be a negatív helyére: megvesszük útközben! Telnek a napok, esténként visszameséljük az út melletti romokat, a lepattant vagy új mediterrán házakat, a virágzó leandereket, a vigyorgó és üvöltve beszélgető olaszokat. A kedvesen útbaigazítós eladót, a készséges pincért, a QR-kódos, mobilról beolvasós étlapot. A dolgok hiánya egyre kisebb görcsöt okoz, csak röhögünk az egészen. A negatív gondolatok kiütik egymást és pozitív előjelet kapnak. Négy nap kell ehhez, legalább… Nyaralni tényleg tudni kell, ezt is meg kell tanulni. Nem csak az időbeosztást, a delegálást, a kommunikációt a munkatársakkal. Azóta figyelem magam, amióta Andrea Gállal elkészítettük a nyaralásról készült podcastot.