Nagyon sok türelem és megértés kell a kamaszokhoz. A hormonok tombolnak, az idegrendszer a végletekig szétfeszített, a szülőkről való leválás visszafordíthatatlan a tinédzsereknél.
Pedagógusként még nehezebb megélni azt, amin szülőként átmegy az ember. Minden átmenet nélkül a beszélgetésből egy orbitális balhé lesz két vagy három gyerek között a tanteremben. Szétválasztod őket, majd a másik sarokban diskuráló páros kezd tollakat, füzeteket hajigálni.
Ezen persze mindenki megrökönyödik, és felteszi a kérdést, hogy „milyen gyerekek ezek”? Teljesen átlagos gyerekek, semmivel sem jobbak vagy rosszabbak, mint a kortársaik.
Adott a kérdés is, hogy a pedagógusnak milyen lehetőségei vannak a fegyelmezésre? A hangját megemelheti, a naplóba beírhat vagy... A csend. A legjobb megoldás. Várni csendesen, míg észre nem vesznek. Hallkan rászólni, ha elszabadultak az indulatok. Bármennyire furcsa, de működik.
Mindezeken túl kíméli az ember a hangszálait és nem megy fel a vérnyomása. A rezilienciát is erősíti ez a hozzáállás. A pozitív gondolkodás, miszerint a csendességgel, a csenddel is megoldhatom a kihívásomat, a realista gondolkodásmódot erősíti.
A csend az egyik legjobb eszköz a coachingban is. Coachként csak ülsz szemben az ügyféllel és csendben várod, hogy végéiggondolja a mondanivalóját. A csendnek megvan az a varázsa, hogy a láthatatlan erővonalak tudjuk érzékelni, az energiaáramlás „kézzelfoghatóvá válik”.
A csend, egy jó eszköz arra, hogy szavak nélkül is megértsük egymást.
Keress, ha csendre és coachingra vágysz!
A fiatalokról és hogyan tudod őket kimozdítani a csendjükből, ebben a videós beszélgetésben ejtettünk szót Andula Zsuzsa ifjúságvédelmi szakemberrel.